Albert Klinkenbergh-gel, a Brabants Landscap egykori elnökével – aki maga is rajongásig szerette a Boronkai tavakat – egy augusztusi hidegfront után kirándulást tettünk tavainkhoz. Az erdővel övezett tavak fölött több mint száz fekete gólya keringett, ami minket is meglepett, akik nap mint nap ott járunk. A következő napon a petesmalmi nádkunyhónkból kitekintve láttuk a fekete és fehér gólyák vegyes, táplálkozó csapatát a tómederben.
A fekete gólya a telet Afrikában tölti. Gyűrűzési eredményeink alapján feltételezhető, hogy egyes fészekaljak még a telelőhelyeken is együtt maradnak. Augusztus közepe és szeptember eleje közt hagyják el a revirt. A fiatal madarak együtt, de szüleiktől különváltan indulnak útjukra valamivel korábban. A visszatérő gólyák általában három éves korukban válnak ivaréretté. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a Somogyban kikelt fiókák a születési helyük közelében választanak fészkelőhelyet. A ’80-as években még gyakori eset volt, hogy a visszatérő gólyák az agresszív erdőművelési módok következtében, csak tarvágást találtak egykori fészkük helyén. Ez ellen a gyakran elsiratott gólyarevirek látványa arra késztetett minket, hogy a megmaradt őshonos állományokat, például a láperdőket, öreg tölgyeseket fokozott természetvédelmi elhivatottsággal kezeljük.
Védelmi programunk keretében a fészkelőhelyeket, százados tölgyeket, a fekete gólya táplálkozási területeit képező láperdőket vásároljuk meg, illetve korábban lecsapolt lápos területeket állítunk újra vissza.
A rendszeres ellenőrzések eredményei alapján műfészkeket helyezünk ki a fészekrakásra alkalmas fákra, amelyekben gólyáink szívesen költenek.
Májusban elkezdődik a lakott fészkek megfigyelése. A fészekben lapuló madár gallyak közül elővillanó kárminpiros csőre és szemgyűrűje egyértelmű jelzése a sikere költés kezdetének. A fészekaljra számos veszély leselkedik. Több alkalommal előfordul, hogy csak a magányosan álldogáló öreg gólyát látjuk a fészken, ami a vadmacska, nyest, nyuszt fészekdúlásának következménye. A hosszan tartó hideg, viharos időjárás is okozhat eredménytelen költést. Az esőtől átnedvesedő fészekbélés a tojások, vagy a néhány napos fiókák kihűléséhez vezethet.
Napjainkban már csak harminckilenc pár fekete gólya fészkel Somogyban, s ez a ma-gyarországi populáció egyharmada! Franz Beer német barátunk – aki diákjai számára évek óta szervezett a „Somogy“ vendégeként terepgyakorlatokat – egy lichtensteini alapítványra hívta fel a figyelmünket.
Reto Zingg a Ciconia Stiftung Marokkótól Litvániáig ívelő nemzetközi gólyavédelmi program projektvezetője Magyarországra is kiterjesztette e programot. Ennek része a Ciconia Südungarn, a Belső-somogyi Fehér és Fekete gólya Védelmi Program.
A program legfontosabb elemei a fehér és fekete gólyákat érintő élőhely- és fajvédelem, a minden korosztályra kiterjedő ismeretterjesztés, szemléletformálás, az oktatást kiegészítő tevékenységek, közösségi rendezvények és események szervezése. A fehér gólyát a kultúrtáj, a fekete gólyát a természeti környezet jelképeként állítja elénk.