Ligetes erdőkkel tarkított mészkerülő homoki gyeptársulás egyike az utolsó somogyi legelőerdőknek. A homokbuckás felszín mélyedéseiben kialakult kisebb nagyobb mocsarak és a száraz gyepek átmenet nélküli találkozása a növény- és állatvilág sajátos változatosságát eredményezi.
A Pásztorpark első látnivaló egy jellegzetes pásztorkunyhó, innen lehet megfigyelni a közelben kialakított gyurgyalag telep életét. Továbbhaladva a gébicsek, cigány csaláncsúcsok, búbosbankák fogadják a Korokna patakon átkelőket, az ezredfordulóra újjáéledt somogyfajszi legelőn.
A ménes a csikólegelőn tanyázik, a szegény mezőn rackák legelnek, a szürke marha gulya kolompja a Szent Liget öreg tölgyei felől hallatszik. A Korokna egykori árterét vízzel árasztottuk el, ahol a cigányrécék ismét életteret leltek. A tizenöt hektáros új vízfelület, a láperdő, a tocsogók számos vízimadárnak, fekete és fehér gólyának adnak bőséges táplálékot. A Pásztorpark legeldugottabb szegletében, a Szent Liget mellett három hektáros mocsár búvik meg, ahol mindhárom vízicsibe faj előfordul. A törpe vízicsibe megjelenése ornitológiai különlegességnek számított.
A szürke marha gulya, és a racka nyáj idézi a somogyi legelőerdők évszázados hangulatát. Egykor külön világot alkottak a somogyi pásztorok, ahová nem lehetett csak úgy kívülről bekerülni, oda bizony születni kellett.
A somogyi pásztorélet története szorosan összefügg a betyárság történetével, Az írásos emlékek és a helyiek emlékezete szerint Somogyfajszon született a legendás történetű Séta Pista, aki nem csak bátor cselekedeteiről, hanem daliás termetéről, betyáros bajuszáról, szép öltözetéről is híres. Rengeteget kalandozott Belső-Somogyon át egészen a Dráváig. Bandájával hírhedtté vált mint az uraságok kirablója. „Az utasokat nem fosztogatta, a szegény embert nem bántotta.” Állítólag amikor egyszer egy szegény embert rossz, legyengült gebével látott szántani, a faluban egy pár jó lovat vett neki helyette.
A hajdani Somogyország állathajtó útjain a pásztorok gyakran haladtak el védőszentjük, Szent Vendel szobrai mellett. Mára csak néhány maradt belőlük a Boronka vidékén, emlékeztetvén az egykori pásztorvilágra. A XVI. századtól a somogyi legelőkről ezeken a széles hajóutakon hajtották a szürkemarha-gulyákat Nyugat-Európa híres vásáraiba: Bécsbe, Nürnbergbe sőt Velencébe is.
Az utóbbi évtizedekben sajnos a somogyi falvak határából is eltűntek a legelő jószágok, és az ökológiai szempontból is értékes legelők növényvilága a legeltetés hiánya miatt elszegényedett, az agresszíven terjeszkedő gyomnövények az őshonos növényeket elnyomva sok helyen elszaporodtak .
Pásztorparkunkban azonban a szürkemarha gulya és rackanyáj legeltetése és a legelő kaszálása meghozta eredményét. A réten ismét életteret nyert, és színpompásan virít több kosbor faj, valamint a buglyos szegfű is.
Pásztorparkunk és a somogyfajszi Madárparadicsom előzetes egyeztetéssel látogatható!
Elérhetőségeink:
E-mail: madarparadicsom@stvsz.com
Tel.: 06 85 337 053 vagy 06 70 619 6312
A somogyi pásztorok sajátos hangszere
Már előbújt a fekete kökörcsin