Böjti récék násza

A böjti réce a böjt idején tér vissza Nyugat-Afrikából, innen elnevezése is. Szívesen telepszik meg sekély vizű tavaknál. Szemmel láthatóan jól érzi magát nálunk, a somogyfajszi Madárparadicsomban. Vízi rovarokkal és növényekkel , magokkal táplálkozik. Jellegzetes hangja, a rekedtes “krek-krek” is része a tavaszi madárszimfóniának. (tovább…)

1% hogy felnőhessenek, és szabadon élhessenek

Petesmalmi Vidraparkunkban évek óta végzünk vidramentő munkát, és neveljük fel az árván maradt kölyköket. Ez a Nyugat-Európából csaknem teljesen eltűnt pajkos, játékos ragadozó nálunk Somogy megyében vizes élőhelyeinken megfelelő élőhelyet talál, így a mentett kölyköket felnevelésük után visszaengedjük a szabad természetbe. (tovább…)

A fekete bárány visszatért nyájához

Itt a nyájgyarapodás ideje, sorban születnek a racka bárányok.  Egyik nap egy kis fekete bárány látott napvilágot kastélyparkunktól nem messze. Az anyaállat tisztogatta, szárítgatta barikáját, aki éppen nagyon gyürkőzött  lábaival, mert nem volt olyan könnyű négy lábon megállnia. Aztán bizonytalan léptekkel követte anyját. (tovább…)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy belső-somogyi tanyavilág

Gazdag tanyavilág bújt meg még pár évtizedekkel ezelőtt a belső-somogyi erdők és fás legelők között. Az út mentén egy-egy árván maradt gémeskút, tavasszal sárgán virító nárciszok, mohával benőtt téglafal és sövényfonott kerítésmaradványok árulkodnak arról, hogy itt bizony emberek éltek. Az öreg gyümölcsfák, gesztenye és körte is az egykori gazdálkodás nyomait, és a halmok a fák között mind egy-egy hajdani ház nyomát őrzik. (tovább…)

Fekete István regénye, a Hajnal Badányban Somogyfajszon játszódik

Fekete István nevét hallva, többnyire elsőként mindannyiunknak  Tüskevár, Kele és Lutra című regényei  jutnak eszünkbe, meg persze a Vuk.  Műveit olvasva már gyermekként is mindannyiunk fantáziájában megelevenedtek  a megszemélyesítéssel életre keltett állatok, fák, bokrok, szél , vízcseppek és más természeti jelenségek. (tovább…)