Nőnapi kisborjú

Tegnap megszületett szürkemarha gulyánk idei első kisborja, nőnaphoz illően :-), stílusosan üsző lett, azaz “lány”. Érdekesség, hogy ennek a tehénnek ez volt a 4. ellése, és eddig mindig üsző borjúnak adott életet.  A szürkemarha tehenek ritkán szorulnak ellés közben emberi segítségre, ezúttal is önállóan hozta világra borját az anya.

Újszülött kisbojú
Fotó: Lancz Kálmán

Ellés után teljesen szárazra nyalogatta kicsinye “pirók” színű szőrét, ami 2-3 hónapos korban kezd el majd világosodni, és 4-6 hónapos korára szürkül majd ki teljesen. A ridegen tartott állatokra jellemzően a világrajövetel után fél órával már szarvával lökdöste borját,  hogy álljon lábra, majd miután sikerült szopnia is, rögtön a gulya védelmébe vitte.  A természetben mindennek megvan az oka, így annak is, hogy miért épp tél végén, kora tavasszal születnek a  szürke borjak. Előszeretettel védeni próbálja az ember az állatokat és kicsinyeit a tél végi hidegtől, pedig épp a hideg az, ami óvja őket a megbetegedéstől, hiszen ilyenkor a hidegben a vírusos fertőzések esélye csekély. Amire szükségük van, az a szélvédett és száraz hely. Néhány hetes korukban még csak minimális tejre van szükségük. Mire megnő a kicsinyek étvágya, a tehenek már dús füvű réteken legelészhetnek, aminek köszönhetően több tej termelődik a borjak táplálására. Idővel pedig a kisborjak is megkezdhetik majd a szilárd táplálék felvételét a gazdag legelőkön. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.