Fekete István regénye, a Hajnal Badányban Somogyfajszon játszódik

Fekete István nevét hallva, többnyire elsőként mindannyiunknak  Tüskevár, Kele és Lutra című regényei  jutnak eszünkbe, meg persze a Vuk.  Műveit olvasva már gyermekként is mindannyiunk fantáziájában megelevenedtek  a megszemélyesítéssel életre keltett állatok, fák, bokrok, szél , vízcseppek és más természeti jelenségek. Soraiból megérezhettünk az ember és természet közötti bensőséges kapcsolódást, és annak számunkra is feltáruló lehetőségét.

Fekete István Somogy megyében született,  több regénye helyszínéül  is ezt a tájat, vidéket álmodta meg.  Hajnal Badányban c. regénye is Somogyban játszódik, és ami számunkra még érdekesebbé teszi a történetet, az az, hogy a történet helyszínéül választott vízimalmot, épp a somogyfajszi Fekete-malom ihlette. Néhány évtizeddel ezelőtt még állt a fekete kövekből épített malomépület, ma már csak néhány kő és a patakmeder üzen róla.

A somogyfajszi vízimalom, amely a valóságban a Fuller család tulajdonában volt

A Hajnal Badányban című regénye  az erdő mélyén meghúzódó  badányi vízimalombban élő két gyermek, Panni, a molnár kislánya és Matyi, a szolgálatba szegődött árva molnárinas felcseperedését, és szerelmük kibontakozását követi nyomon. A fiatalok szerelme keresztezi a család házassági terveit. A regényből kiderül, hogyan küzdenek meg a fiatalok a boldogságukért: a gyilkosság gyanújával börtönbe csukott fiú, s az új erdészsegéddel tervezett házasság ellen tiltakozó lány. 

„..A legények már bent aludtak a malomban. Esténként olajmécsest gyújtottak, és ilyenkor a malom ablakszemei vörösen pislogtak az erdőre. Mintha azt mondták volna:
– Látlak, erdő! Itt én vagyok, a malom.
 De az erdő nem szólt vissza semmit.
Amikor a nagykereket helyére tették, a mezőkön már csak tarlók voltak és elfakult szarkaláb virágja. Öregedett a nyár szíve, és a leszálló nap vörös arcába kukorica dugta susogó, sásos levelét. És ekkor – ott volt az öreg meg a fiatal úr is, ott volt Sáfár, az ispán – visszaeresztették a patakot régi medrébe.
– Végre! – nyújtózkodott a patak, és alig várta, hogy ugorhasson a régi zúgónál, hogy felkiálthasson az öreg kőrisnek. De a patakot többféle meglepetés érte. Először is a zúgó előtt tóvá kellett szélesednie, és csak mikor ezt megtöltötte, ért oda, ahol valaha vidáman és szabadon ugrott le a mélységbe.
– Mi ez? – ámult a patak, amikor egy híd árnyéka simogatta meg a hátát. – Mi ez? – dühöngött a patak, amikor a malomfejhez ért, ahol felduzzadt vizét padlók szorították össze. – És mi ez?! – ordított a patak, amikor a nagykerék rávigyorgott száz, lapátos fogával. – Miért állsz az utamban? Eltiporlak, te!… – és nekiugrott a lapátoknak.
– Ha bírnál velem! – kajánkodott a kerék. – Ha elég erős lennél, vizecske… A patak hörögve kapaszkodott a kerékbe, a kerék megcsikordult, lassan átfordult, visszajött, és sose lett vége. Odabenn pedig mély és újonnan is álmos hangján dorombolni kezdett a malom…” (Részlet a Hajnal Badányban c. regényből)

A fajszi erdő

 

 

 

Hozzászólások (2)

  1. A somogyfajszi malom az igaz. A malom a kėpen nagyapåm Handl Andrås illetve fia Handl jånos tulajdona.Tőle ållamositottåk majd utåna leėgett
    A kėpen Ėdesanyåm Handl Måria van az akkor mėg vőlegėny ėdesapåmmal Csåvics Jånossal (aki akkor mår erdėsznek tanult) Handl nagyapåm ės nagyanyåm tårsasågåban. Anyåm nővėre különben fėrjhez ment kėsőbb Fekete Istvån(iró) unokaöccsėhez. Pesten tartottåk is a rokonsågot.

    1. Kedves Balásyné Csávics Magdolna! Nagyon köszönjük, hogy megosztotta velünk ezeket az értékes infomációkat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.