Pásztorpark

A szürke marhagulya és a fehér gólyák együtt legelnek
Somogyfajszi legelőerdő, ahol a fehér gólya is táplálékra lel.

Ligetes erdőkkel tarkított mészkerülő homoki gyeptársulás egyike az utolsó somogyi legelőerdőknek. A homokbuckás felszín mélyedéseiben kialakult kisebb nagyobb mocsarak és a száraz gyepek átmenet nélküli találkozása a növény- és állatvilág sajátos változatosságát eredményezi.

Kemencés pásztorkunyhó
Pásztorkunyhó, ahol langallót is süthetünk

A Pásztorpark első látnivaló egy jellegzetes pásztorkunyhó, innen lehet megfigyelni a közelben kialakított gyurgyalag telep életét. Továbbhaladva a gébicsek, cigány csaláncsúcsok, búbosbankák fogadják a Korokna patakon átkelőket, az ezredfordulóra újjáéledt somogyfajszi legelőn.

Búbosbanka fiókáit eteti
Ez a madárfaj csaknem teljesen eltűnt Somogyfajsz határából. A legeltetett gyepen ezrével élnek tücskök, a búbosbanka legkedveltebb csemegéi. Ma már hat pár fészkel nálunk.

A ménes a csikólegelőn tanyázik, a szegény mezőn rackák legelnek, a szürke marha gulya kolompja a Szent Liget öreg tölgyei felől hallatszik. A Korokna egykori árterét vízzel árasztottuk el, ahol a cigányrécék ismét életteret leltek. A tizenöt hektáros új vízfelület, a láperdő, a tocsogók számos vízimadárnak, fekete és fehér gólyának adnak bőséges táplálékot.  A Pásztorpark legeldugottabb szegletében, a Szent Liget mellett három hektáros mocsár búvik meg, ahol mindhárom vízicsibe faj előfordul. A törpe vízicsibe megjelenése ornitológiai különlegességnek számított.

Újjáéledtek a puszta gémeskútjai

A szürke marha gulya, és a racka nyáj idézi a somogyi legelőerdők évszázados hangulatát.  Egykor külön világot alkottak a somogyi pásztorok, ahová nem lehetett csak úgy kívülről bekerülni, oda bizony születni kellett.

A somogyi pásztorélet története szorosan összefügg a betyárság történetével, Az írásos emlékek és  a helyiek emlékezete szerint Somogyfajszon született a legendás történetű Séta Pista,  aki nem csak bátor cselekedeteiről, hanem daliás termetéről, betyáros bajuszáról, szép öltözetéről is híres. Rengeteget kalandozott  Belső-Somogyon át egészen a Dráváig. Bandájával hírhedtté vált mint az uraságok kirablója. „Az utasokat nem fosztogatta, a szegény embert nem bántotta.”  Állítólag amikor egyszer egy szegény embert rossz, legyengült gebével látott szántani, a faluban egy pár jó lovat vett neki helyette.

Szent Vendel szobor
A marhahajtó út mentén egykor két Szent Vendel szobor állt.

A hajdani Somogyország állathajtó útjain a pásztorok gyakran haladtak el védőszentjük, Szent Vendel szobrai mellett. Mára csak néhány maradt belőlük a Boronka vidékén, emlékeztetvén az egykori pásztorvilágra. A XVI. századtól a somogyi legelőkről ezeken a széles hajóutakon hajtották a szürkemarha-gulyákat Nyugat-Európa híres vásáraiba: Bécsbe, Nürnbergbe sőt Velencébe  is.

 

 

Rackanyáj Fotó: Novák István
A rackanyáj az éjszakákat a karámban tölti.

Az utóbbi évtizedekben sajnos a somogyi falvak határából is eltűntek a legelő jószágok, és az ökológiai szempontból is értékes legelők növényvilága a legeltetés hiánya miatt elszegényedett, az  agresszíven terjeszkedő gyomnövények az őshonos növényeket elnyomva sok helyen elszaporodtak .  

Fekete kökörcsin
A fekete kökörcsin több ezer virága ringatózik a somogyfajszi legelő sárgásbarna homoki gyepén.

Pásztorparkunkban azonban a szürkemarha gulya és rackanyáj legeltetése  és a  legelő kaszálása meghozta eredményét. A réten ismét életteret nyert, és színpompásan virít több kosbor faj, valamint a buglyos szegfű is. 

Búcsúzunk pásztorunktól

A somogyi pásztorok sajátos hangszere

Új pásztorunk, Süle Balázs

Már előbújt a fekete kökörcsin

Virágzik a vitézkosbor

Erdei pacsirta dala szól