Milyen madár az a “vakvarjúcska”?

Csip-csip csóka,
Vakvarjúcska.
Jó volt-e a
Kisfiúcska?
Ha jó volt a
Kisfiúcska,
Nem csíp meg a
Vakvarjúcska.

Fotó: Török Anett Veronika

Már az óvodában is felmerülhetett többünkben a kérdés, „milyen madár lehet az a „vakvarjúcska”, mert varjat már láttunk, de vakvarjút még nem, de az is lehet, hogy csak elvesztette szeme világát az a szegény madár.”

Később  Fekete István  Tüskevár c. regényéből megtudhattuk, melyik madárról is van szó a sokunk által ismert gyermekdalban.

“A madársereg elcsendesedett, és elfogyott a levegőből. Szétrepültek a messzeségbe, vagy leereszkedtek újra a vízre. Gyula meg-megállt, ha felettük elszállt valami.
– Ez mi?
– Szürkegém.
– Hát ez, Matula bácsi?
– Bakcsó, de úgy is mondják: vakvarjú.
– De azért lát, ugye?
– Nem azért mondják, mert vak, hanem azért, mert úgy szól, hogy: kvak-vak…
– Furcsa.
– Mér lenne furcsa? Azt mondja, hát azt mondja. Ű tudja, hogy mit kell mondani…”

Népies nevét tehát hangjáról kapta: “kvak-vavk” vagy „bak-vak – bak-vak”, így hangzik hangos kiáltása. Főleg szürkületben és éjszaka vadászik a sekély vizekben. Tudományos elnevezése (Nycticorax) is erre utal: „éjszakai holló”. Békákkal, apró halakkal és vízirovarokkal táplálkozik. Ha fiókái vannak, nappal is kutat táplálék után.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.