Miért énekelnek a madarak?

Erdei pinty, hím Fotó: Varján András
Erdei pinty, hím Fotó: Varján András

Így március közepén már dalol a vörösbegy, a feketerigó, a citromsármány, az erdei pinty, és gyönyörködhetünk a léprigó messze hangzó hangjában is. Mintha az érkező tavasz tiszteletére rendezett örömünnep kíséreteként szólna a madarak összecsengő éneke.  Minket is örömmel töltenek el az ébredező természet reményteli hangjai, illata és szépsége, de vajon miért is, kiért is szól az „örömdal”?

A madarak éneke fontos szerepet tölt be mindennapi viselkedésükben. Több rendeltetése is van. A hím madár ezzel jelzi vetélytársai felé territóriuma, azaz kiválasztott költőterülete határait, hisz itt fog párjával fészket rakni, és innen szerzik majd be fiókáik számra a táplálékot. Ugyanakkor énekével hívja fel leendő párja figyelmét, és hívja magához a tojót, majd az ének segítségével tartják fenn egymással a kapcsolatot. Költési időszakban, amíg az anyamadár a tojásokon ül, addig a hím kiül az egyik ágra és énekel. De nemcsak vetélytársait tartja dalával távol, hanem ezzel jelzi, ha ragadozó van a közelben, sőt csoporttársait is ez alapján ismerik fel.

Érdekes, hogy a madarak hangképzésének a hangszalagoknak semmi köze, ugyanis nincs is nekik. Helyette a hangot egy sajátos szervvel, az alsó gégefővel képezik. 
A madaraknál is fellelhetők az emberi nyelvjáráshoz hasonló eltérések. Van úgy, hogy ugyanahhoz a fajhoz tartozó madarak földrajzi tartózkodásuktól függően enyhén eltérő módon szólnak. Mindezt megerősíti az az eset is, amikor az egyik holland ornitológus csoporttal területeinken madarásztunk, mosolyogva állapították meg, hogy nálunk „enyhe tájszólással”, többek állítása szerint egy kicsit másképp dalol az erdei pinty, mint Hollandiában. Aki nem hiszi, járjon utána…
(Varga Adrienn)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.