Megérkeztek a búbosbankák is Madárparadicsomunkba

Búbosbanka Fotó: Pritz László

Újra gyönyörködhetünk ebben a gyönyörű madárban. Narancsos barna tollazata, fejdísze jellegzetes bóbitatollaival és fekete-fehér csíkos szárnytollazata igazán impozáns külsőt kölcsönöz számára.  Az ember közelében élő madár, a falusi parasztudvarok kedves vendége. Beköszön a kertekbe, udvarokba, van úgy, hogy családostul, már nagyobb fiókáival szedegeti össze a talajon, talajban található rovarokat. Kedvenc csemegéi közé tartozik a házikertek gyűlölt ellenségének számító lótücsök – közismert nevén lótetű – és a cserebogár pajor.  Mesterséges odvakba is könnyen telepíthető.   A legeltetéses gazdálkodás visszaszorulásával egyre ritkábban került szemünk elé, ugyanis a legeltetéssel  kezelt  területek talajtakaró növényzete gazdag táplálékbázist biztosít a búbos banka számára.  Amióta a somogyfajszi réten  ismét racka juhok, szürkemarhák „tartják karban”  a rét növénytakaróját, a búbos bankák is visszatértek.  Itt nemcsak elegendő táplálékot találnak, hanem a fás-legelő odvas fáiban biztonságos fészkelőhelyre is lelnek.  A földfelszín közelében lévő odvakban szeret fészkelni.  A somogyfajszi  meghagyott „Sárkányfa” odvába évek óta visszajár költeni.  A kastélyparkban és rétünkön már 4-5 pár fészkel.  

Kora nyáron természetfotós hétvégéink kedvenc témája  a búbos banka szülők  fotózása, amikor egymást váltva hordják fiókáiknak a tücsköket, sáskákat és egyéb rovarokat. Érdekes, hogy a fiókák ürülékét nem hordják ki a szülők a fészekből; talán ebből fakad, hogy a búbos bankát „büdös bankának” is szokták nevezni. Emlékszem, amikor először találkoztam vele, épp nagy munkában volt. Hosszú, görbe csőrével nagy iramban végigpásztázta, forgatta a talajt, a füvet, és zsákmányát  még a föld alatti járatokból  kiszedte.  Messzire hangzó „Up-up-up” hangjáról  latin nevét, amely az „Upupa epops” könnyen megjegyezhetjük.
(Varga Adrienn)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.